Etaazuunii
Etaazuunii kɛna ajɛya sakiyɛ kɩkpɛndɩɣ. Ɛlɛ Etaazuunii wɛna Amerika nɛ kɩ-hayɩ kɩŋ. Ajɛya nɩɩnɩwa kpɛndɩna kpɛm nɛ payaɣ se Etaazuunii. Ɖɔɖɔ lɛ ajɛya cikpena nayɛ wɛ 48 nɛ amalɩna nɩnɩwa lɛɛna. Ajɛya anɛ, awɛ Atlantiki teŋgu nɛ kɩ-wɩsɩ ɖɩlɩyɛ taa nɛ kɩ-wɩsɩ ɖɩɖʊyɛ taa lɛ, Pasifiki teŋgu. Hayɩ kɩŋ lɛ, Kanadaa ɛjaɖɛ piyele Mekisiki ñɛwɛna hadɛ kiŋ. Ajɛya nayɛ ñɔtɩna Etaazuunii ɛlɛ afɛyɩ kamaɣ yɔɔ; ana lɛ: Alaskaa (Kanadaa nɛ wɩsɩ ɖɩlɩyɛ taa) nɛ awayɩ Pasifiki hɛkʊ nɛ hɛkʊ.
Pɩcɔ nɛ Eerɔpɩ ñɩma woki Etaazuunii tɛtʊ taa nɛ pakpacayʊ-ɖɩ lɛ, ɛyaa nabɩyɛ, Ameerɩndɩyɩŋwaa mba palɩna Eraazi yɔ paatɛma wɛʊ peeɖe pɩlabɩ ɛzɩ pɩnzɩ 1 5000 mbʊ yɔ yɔ. Eerɔpɩ mba tɛ Etaazuunii kpacayʊʊ paɣzɩ ɛzaɩ pɩnzɩ mɩnɩʊwaa hiu nɛ looɖo yɔ. Pɩtaakɛ Eerɔpɩ ɛyaa ɖeke ɛlɛ Krandɩ-Pretaañɩ mba ɖʊ ɖɔɖɔ pe-nesi ɖomaɣaɣ fenaɣ 14 wiye pɩnaɣ 1607. Mbʊ yebina nɛ you ñapaazɩ nɛ kɩsɩɩna hasɩ yaɖɛ fenaɣ kɩyakʊ naanza pɩnaɣ 1775 wiye lɛ, Etaazuunii mʊ kɩ-tɩ yɔɔ wɛʊ. Keteŋa kpeekpe taa lɛ, Etaazuunii lɛɣna mʊʊ kɩ-tɩ yɔɔ wɛʊ.
Tɛtʊ sɔsɔyʊ payaɣ se Washington Peeɖe ɛjaɖɛ ñʊʊdʊ yɔ Ɖajaa Joe Biden nɛ ɛnʊ kɛna peeɖe ñʊŋ tɩna 46 tʊ nɛ ɛ-tɛɛ tʊ yɔ Kamala Harris.
Ki-kiɖe Ñɔɔzɩ
Caanaʊ tɔm Ñɔɔzɩ
Pɔcɔ Christoph Colomb fɛyɩɣ nɩŋgbaŋaɣ (pʊcɔ pɩnaɣ 1492 talɩ) Ñɔɔzɩ
Yomiye taa alɩwaatʊ(1492-1775) Ñɔɔzɩ
Yomiye taa lɩʊ nɛ paɣtʊ kɩfatʊ(1775-1800) Ñɔɔzɩ
Wɩsɩ ɖɩɖʊyɛ tɛtʊ ̃nɩnʊʊ nɛ ̃nɩɣtʊ lubu nɛ yomiye taa lɩʊ (1800-1917) Ñɔɔzɩ
Yoŋ yeba nɛ patɩlɩ ki-ɖoŋ(1917-1991) Ñɔɔzɩ
Sɔnɔdaa alɩwaatʊ(1991-2016) Ñɔɔzɩ
Politiki Ñɔɔzɩ
Kewiyisi nɛ ajɛya Ñɔɔzɩ
Kɩ-ɖɩwɛyɛ Ñɔɔzɩ
Mbʊ patɩlɩɣna-kʊ yɔ Ñɔɔzɩ
Kɩ-hɔɔlɩŋ ndɩ ndɩ Ñɔɔzɩ
Ɖenɖe ɛyaa wɛɛ yɔ Ñɔɔzɩ
Ajɛya lɛɛna yɔɔ politiki Ñɔɔzɩ
Sɔɔjɛɛtʊ ɖoŋ Ñɔɔzɩ
Tɔsʊʊ Ñɔɔzɩ
Mbʊ pʊwɛɛ yɔ Ñɔɔzɩ
Tɔsʊʊ politiki Ñɔɔzɩ
Samaɣ Ñɔɔzɩ
Samaɣ yɔɔ kandayʊʊ Ñɔɔzɩ
Samaɣ ñʋʋ tɩlʋʋ Ñɔɔzɩ
Pɩnaɣ 2015 ñɩŋa taa lɛ, Etaazunii samaɣ kɩkpɛnda 320 miliiyɔɔ.[1]
Lɛɣtʊ nɛ sɔnzɩ Ñɔɔzɩ
Lɛɣtʊ nɛ tɩlɩtʊ Ñɔɔzɩ
Takayɩsɩ nɛ filosofii Ñɔɔzɩ
Nesi tɛɛ tʊma Ñɔɔzɩ
Kuduyuŋ maʊ Ñɔɔzɩ
Minziiki nɛ aleɣya Ñɔɔzɩ
Tɩzʊʊ tʊmɩyɛ Ñɔɔzɩ
Ɛsɔ nʊmɔʊ Ñɔɔzɩ
Sɩpɔɔrɩ Ñɔɔzɩ
Kazandʊ nɛ avema kɩhɛza Ñɔɔzɩ
Kʋnʋmɩŋ Ñɔɔzɩ
Ɛyaa sɔsaa Ñɔɔzɩ
Anjaʊ ŋgʊ pasɩŋna-kʊ yɔ Ñɔɔzɩ
Ki-nimaɣ Ñɔɔzɩ
Takayɩhayʊʊ tɛɛ tɔm nɛ tɩ-ɖɩnayɛ Ñɔɔzɩ
ɩcɔna ɖɔɖɔ Ñɔɔzɩ
Takayɩsɩ Ñɔɔzɩ
Tɔm lɛɛtʊ Ñɔɔzɩ
Awayɩ kpasɩ Ñɔɔzɩ
- ↑ Modèle:En Current Population Clock - U.S. Census Bureau. Pakalʋʋ samaɣ ñʋʋ paa cɛcɛyaɣ ŋga ka-taa.