Katsushika Hokusai

Informa
Ɛ-ɛjaɖɛ Jaapɔɔnɩ ɛjaɖɛ tɔm
Ɛ-tʋmɩyɛ Keɖeyaɣ laɖʋ
Ɛ-ɖɩlʋlɩyɛ Aloma fenaɣ 31 wiye, pɩnaɣ 1760
E-efemiye kɩlʋlɩyɛ Tokiyo, Jaapɔɔnɩ ɛjaɖɛ tɔm
Ɛ-ɖɩsɩbɩyɛ Agoza fenaɣ 10 wiye, pɩnaɣ 1849
E-efemiye kɩsɩbɩyɛ Tokiyo, Jaapɔɔnɩ ɛjaɖɛ tɔm

Katsushika Hokusai kɛ Japɔŋ ɛjaɖɛ taa pɩɣa. Ɛkɛ abalʋ sɔsɔ pasɩmam nɔɔyʋ ɛ-ɛjaɖɛ nɖɩ tɩ-taa. Palʋla ɖajaa Katsushika Hokusai Japɔŋ ɛjaɖɛ taa, aloma fenaɣ kɩyakʋ niidozo nɛ kʋɖʋmʋʋ (31) n̄ɩŋgʋ wiye, pɩnaɣ 1760 n̄ɩŋga taa.

Palʋlɩ ɖajaa ɛnɛ yɔ, Edo egeetiye taa. Edo egeetiye nɖɩ payaɣ sɔnɔ se Tokiyo. Japɔŋ ɛjaɖɛ taa pɩɣa kanɛ, kaakɛ pɩɣa lɔŋ n̄ɩŋa siŋŋ ɛ-taabalaa cɔlɔ nɛ samaɣ ɛsɩnda.

Pɩɣa kanɛ, ka-taawɛɛ felendu kaʋ, kaasɔɔla nesi tɛɛ tʋma labʋ ɛzɩ pʋyʋ yɔ. Ɖajaa Katsushika Hokusai sɩba agoza fenaɣ kɩyakʋ hiu (10) n̄ɩŋgʋ wiye, pɩnaɣ 1849 n̄ɩŋga taa. Pʋcɔ nɛ ɖajaa Hokusai wokina sɔsaa mʋlʋm lɛ, ɛkawɛna pɩnzɩ hiŋ lutozo nɛ nakʋ (89) mbʋ yɔ. Egeetiye nɖɩ payaɣ se Mère Kaei yɔ, ɖɩ-taa ɛsɩba.

Ɖajaa Katsushika Hokusai laba tʋma sakɩyɛ. Ɛ-tʋma ana a-taa naayɛ kɔyɔ : tɔlɩm taʋ tʋmɩyɛ. Ɖajaa ɛnɛ, ɛta tɔlɩm ndɩ ndɩ kuduyuŋ sɔsɔŋ weeyi yɔ, ɛfɛyɩ kalʋʋ. Ɛkɛ ɖɔɖɔ wendu ndɩ ndɩ kɩlɛmɩŋ lɩzɩyʋ nɔɔyʋ kama fɛyɩ. Ɖajaa ɛnɛ, ɛlakɩ ɖɔɖɔ ɛ-ɛjaɖɛ Japɔŋ samaɣ sɔnɔ tɔm nɛ caanaʋ tɔm takayaɣsɩ maʋ tʋmɩyɛ. Pʋ-yɔɔ pɩtɩŋnaa nɛ sakɩyɛ sɩmɩ-ɩ pɩdɩɩfɛyɩ nɛ pɛɖɛyɩ-ɩ hɩɖɛ se Hokusai. Ɛ-tɛ kɩlɛmɩŋ kɩbaŋ lɩzɩʋ yɔɔ pɛɖɛyɩ-ɩ ɖɔɖɔ size, akpadɩyɛ sɔsɔ kpandʋ kɩlɛmɛŋ lɩzɩyʋ. Ɛ-tʋma wɛ ɖoŋ nɛ awɛɛ ɖɔɖɔ yuŋ samaɣ ɛsɩnda nɛ maɣzɩyaa lalaa cɔlɔ.

Nesi tɛɛ tʋmlaɖaa sɔsaa nɛ keɣsi maɖaa sɔsaa nɛ hendu teyaa sɔsaa taa nabɛyɛ hɩla yɔ : ɖajaa Gauguin, nɛ ɖajaa Vincent Van Gogh, nɛ ɖajaa Claude Monet, nɛ pɩtasɩna ɖajaa Alfred Sisley. Pa-taa payɩ lɛ, ɖajaa Katsushika Hokusai ɖɛna-wɛ nɔɔ.