Politiki tɩlɩyɛ lɩmaɣza

Politiki tɩlɩyɛ lɩmaɣza, pɩkɛ kpɛlɛkɩtʊ ndʊ tɩcɔŋna ɛzɩma ɛyaa hɛkɩŋ taa kewiyitu tɛyɩtʊ nɛ aŋgba hɛkɩŋ taa nɛ ɛjaɖɛ taa kewiyaɣ paɣtʊ ɛkɛ ɛlɛ pɩtɛkɛ piyeke. Nɔɔnɔ wɛɛ wɛtʊ naa nabɛyɛ ñɩkɩɣ niiye ɛzɩma ajɛyɛ sakɩyɛ kpɛnda ɖama taa (ɛzɩ, ɛyaa mba pakʊyɩ pa-ajɛyɛ taa pɛɖɛyɛ lɛɛna taa nɛ pacaɣ peeɖe yaa ajɛyɛ sakɩyɛ tʊma sɔsɔna) nɛ ɖɔɖɔ pʊcɔ lɛɣzɩɣ kɩfam alɩwaatʊ ɛyaa mba paba ñɩkɩɣ niiye yɔɔdaɣ yɔɔ (ɛyʊ yɔɔ lɩmaɣza yɔɔdaɣ tɔm yɔɔ yɔ).

Ɛzɩ ɖɩwɩlɩyɛ sɔsɔyɛ tɛ tʊma sɔsɔna yɔ, pɛtɛyɩ tɩlɩyɛ tɛ politiki tɔm, palɩzɩ pɩtɛɛ tʊma cikpena ñɩndʊ. Amerika taa kɩkpɛndʊʊ tɛ politiki tɩlɩyɛ taa ñɩndʊ kpɛnda hɔɔlɩŋ nɩɩnaza nɛ naalɛ. Pɩtɛɛ tʊma cikpena taa lɛ, wena a-tɔm kɩlɩɣ kɩjɛyʊʊ yɔ ana yɔ. Ɛyɔ yɔɔ lɩmaɣza kpɛlɛkɩɣ tɔm, ɛgbaadɩyɛ yaa ajɛyɛ lɛɛna kpɛlɛkɩtʊ tɔm, tʊkaɣ politiki tɔm, caca naa wɛtʊ kpɛlɛkɩɣ tɔm, samaɣ tʊma tɔm nɛ ɛyaa tɛ politiki tɔm.

Ɖooo kpaɣɖʊ 5 nɛ 9 ŋgʊ alɩwaatʊ taa papazɩ politiki tɔm lɩmaɣza labʊ pʊcɔ pɩtalɩɣ da-alɩwaatʊ tʊnɛ, ɛzɩ ɛyʊ yɔɔ lɩmaɣzɩyɛ tʊmɩyɛ tɩna ɛzɩ Platon (pɩnzɩ -427 ŋtalɩ -347) nɛ Aristote (pɩnzɩ -384 ŋtalɩ -322) yaa canaʊ tɔm kɛdɩyaa ɛzɩ Thucydide pɩnzɩ -460 ŋtalɩ -395) mba pazɩna tɛtʊ sɔsɔtʊ naa tɔm lɩmaɣza labʊ, nɛ pɩwalɩɣ halɩ pɩñɔtɩna komina tɩlɩyɛ.

Siini samaɣ tʊmɩyɛ kaakɛna kajalaɣ ñɩnɖɛ nɖɩ lɛ mandarinat, nɛ wɛɛ ana ataa tɩpaza. Eerɔpʊ ɛjaɖɛ taa lɛ, tɩlɩyɛ tɛ politiki kɩndɩɣ ɛyaa tɛ tɩlɩyɛ tɔm laɣsɩ nɛ mbʊ pʊyɔɔ yɔ ɛzɩ samaɣ kpɛlɛkʊʊ tɔm, waɖɛ yaa maɣzɩm kpɛlɛkʊʊ tʊmɩyɛ.